2007 Jan 20
Tulajdonképpen mindkét személyt alkalmatlannak tartom:
1. Fodor Gábor ugyan szimpatikus, de hiányzik belőle a megcélzott pozicióhoz szükséges átütő erő, ha ugy tetszik, debattőri Schlagfertigkeit, és még intellektusát sem ítélem kiemelkedőnek. Az adminisztrációhoz való viszonyára egy sikertelen rövid miniszterség emléke utal.
2. Kókával kapcsolatban meg óhatatlanul az az ember érzése, hogy az orvosból sikeres üzletemberré átvedlett yuppie most a helikopter, miniszterég, és attraktiv barátnő mellett még egy pártelnökséget is be kiván vásárolni magának, mert az még hiányzott az üvegezett vitrinjéből. Ez talán elfogadható is lenne egy egy "Centrum" jellegü mérsékelt bortermelők és borivók pártjában, de egy határozott ideológiai hagyományokkal rendelkező értelmiségi pártban ez a kivülről jött tülekedés épp ugy disszonánsnak tünik, mint amikor Hannes Androsch kivánt az SPŐ vezetőjévé válni. Egy üzletember vagy vásároljon saját pártot, mint Berlusconi, vagy pedig ismerje fel a saját korlátait.
Mindazonáltal nem elképzelhetetlen, hogy a jelenlegi apparátus inkább a szintelen - szagtalan Kókát szeretné látni az elnöki székben, mint a kényelmes tetszhalálból való felrázás kockázatával azonosított Fodort.
Saját javaslatom Bauer Tamás volna, de ő - a fodoristák táborának szélén, és megverve a szüleiről való közgondolkodás terhével - teljesen esélytelen az SZDSZ zsiros poziciókban megmeszsedett, leamortizálódott apparátusával szemben
