Drága fiam
Könnybe lábadó szemmel figyelem munkásságodat, hogy tevékenységem nem múlt el nyomtalanul a háládatlan magyar nép szívében, és benned legjobb tanítványom született ujjá.
Tudom, hogy hízelgő párttársaim engem is Joszif Viszarionovics legjobb magyar tanítványának kiáltottak ki, a Gazda gúnyosan szokott is erre emlékeztetni, hogy ez mennyire nem így van, egyrészt látva egész földi tevékenységemet és annak sajnálatos völgymenetét, másrészt az enyémhez hasonló kiemelt figyelemben részesíti a Te munkásságodat.
Először is rögtön az elején egy dolgot szeretnék veled tisztázni. Pontosan tudom, hogy Te éppen olyan ateista vagy mint én, csak beléd sokkal több bátorság szorult mint belénk, akik hinni akartunk valamilyen ideológiában, és Te kizárólag a pillanat parancsában hiszel, azaz olyan mértékben vagy rugalmas, és pragmatista, hogy maga a Gazda is irigy döbbenettel csavarja időnként kacska kezével bajuszát, mint például, amikor - a 2004 decemberi 5 népszavazás kudarca után - 24 óra leforgása alatt - szinte lélegzetet sem véve - a nacionalistáról a szociális demagógiára váltottál.
Nos, nehezen mondom ki, igenis létezik túlvilág – erre az a bizonyíték, hogy tudok neked írni – ez a rossz hírem, hiszen nyilvánvalóan Te sem hittél benne, mikor pártod naiv korszakában „csuhások, térdre imához” szövegével bosszantottad ellenfeleidet, vagy amikor gyerekeidet éppen aktuális barátaidnak kedveskedve – és magadban nagyokat kacarászva - mindenféle hitekben kereszteltetted meg, vagy amikor magadat protestánsként hirdetve, pápista rítusok és ereklye kultuszok államosításában vettél részt, akkor még szemüket dörzsölő polgártársaid gyűrűjétől övezve.
A jó hírem az, hogy a bugyuta pásztormesék üzenetével ellentétben, nincs Pokol, következésképpen nem fogsz odajutni. Alkotónk, aki kellően bölcs volt ahhoz, hogy mértéktelenül megijedjen saját elvetélt kísérletétől, nem kockáztatva meg, hogy mint valami legfőbb bűnös, minden háborúk és szenvedés végső okozójaként valami pártütő angyali bíróság ítélete nyomán örök időkre olajban főjön, kedélyessé tette ezt a másvilágot.
Most vissza hozzád és ahhoz, hogy miért szeretlek különösen.
Borzasztóan örülök, hogy a párt és államépítés területén mindenben megfogadtad tanácsunkat:
A demokratikus centralizmus, a káder politika, a párthatásköri listák bizony mind a mi találmányunk. Kubatov Gábort idefenn csak Kubatov elvtársként emlegetjük, természetesen szovjet barátaink legnagyobb megelégedésére.
A burzsujok vagyonának, ellentételezés nélküli államosítása, ahogy azt Pécsen tettétek, 1948 március 25-ének csodálatos napját idézte fel, amikor mi kutyapicsáztuk ki őket a dolgozók verítékéből facsart vagyonukból. Sajnos, aztán amikor elfogytak a golyóscsapágyaink, akkor az SKF-től utólag mégiscsak meg kellett vásárolnunk államosított raktárának elfogyott készletét, hogy újakat rendelhessünk (mert ezek ilyen szemetek), de ezt Te is tudod édes fiam, hiszen utólag a véreteket szívó kanadai befektető dicsőséges ferihegyi kizárása is járt a kapitalista bíróság által osztály-szolidaritásól bűzlően megítélt kártérítéssel. Vigasztalódj tehát, hiszen már régen megmondtuk, hogy egy lépés hátra, két lépés előre, mi különleges emberfajta vagyunk, a dolgozó nép (bocsi Ti ezt most nemzetnek hívjátok) centrális erejével és akaratával ezt is kibírjuk!
Az is rendkívül dicséretes, hogy hozzánk hasonlóan, akik megbocsátottunk a kisnyilasoknak és alkalmasint felhasználtuk őket titkos szolgálatunk jól zsarolható építőelemeként (vő tégla), ti is hasonló figyelemben részesítitek az UD-zrt-be tömörült, a III/3 által kipróbált harcosokat, akik nálatok akár miniszteri vagy államelnöki pozíciót is betölthetnek jól irányíthatóságuk miatt.
Nagyon helyes, hogy éppen úgy, ahogy mi, egyenirányítjátok és mozgásban tartjátok népetek fantáziáját:
Az általunk is bőségesen felkeltett sportöröm (azt el sem tudjátok képzelni, hogy mi pénzbe került nekünk a 16 arany 1952-ben, amikor lakosság nagy része, majdhogynem formálisan éhezett), meg ördögfestés (nekünk láncos kutya Tito, nektek Slota, a magyarfaló) egy ideig elfedi a bélistázásokat, meg a hitelszűkét, az ötéves terveink nyomán kitalált Széchenyi pedig elhiteti, hogy legalább fingotok lenne, arra nézve, hogy mit is csináltok, azon túl, hogy politikai barátaitokat és klientúrátokat beültetitek a hatalom megdönthetetlen gyakorlásához nélkülözhetetlen kulcspozíciókba, és az ezen pozíciókat megédesítő zsírosfazekak szájához.
A Gazdával együtt borzasztóan sajnálunk benneteket, hogy formálisan nem tudjátok visszaállítani a halálbüntetést, és ezért nem tudtok olyan szép határozottan és reklamációmentesen lezárható pereket rendezni, mint amilyeneket mi inscenáltunk, habár tehetségetek nyilvánvalóan meg van hozzá, ahogy azt a Zuschlag eset is bizonyítja, aminek dicsőségéhez még az is hozzájárul, hogy azt formálisan ellenzéki korszakotokban voltatok képesek elrendezni.
Hasonló elégtétel tölt el, amikor, látom, hogy pártprogramodat államosítva nyomod le politikai ellenfeleidet, és a szimbolikus politizálás eszközeivel kényszeríted őket megalázkodásra, vagy önpusztító szembenállásra, amire a mi időnkben is csak kevés desperado vállalkozott, akiknek egy részét ledutyiztuk, másoknak meg ott volt a diliház.
Csak dícsérőleg említhetem tehát előrelátásodat a börtön kapacitás bővítés érdekében kifejtett munkásságod nyomán, ami „három csapás” ként eladott programból egyenesen következik, meg így nyer teljes értelmet az OPI bezárása miatti tiltakozásotok is.
Így, az sem baj, ha túl lépsz holmi formális alkotmányos korlátokon, ahogy mi is bátran tettűk, hiszen jól megtanultad a tudományos szocializmus alapjaiból, hogy „A jog nem más, mint az uralkodó osztály akarata„ , ahogy ezt a „Szavazó fülkékben végrehajtott forradalom” –deklarálásával gyönyörűen kifejtetted, elvégre mi más egy forradalom, mint az erő érve az addigi jogrendszer megsemmisítésére.
Édes fiam –bizony Isten mondom neked – Révai József a vállamra hajolva sírt a meghatottságtól, így még ő sem tudott fogalmazni.
U.I.
A Sólyom tábornokot fellógató Farkas Mihály pedig általam küldi tiszteletteljes üdvözletét a HM lefejező Hende Csabának. (A Solymokkal keményen kell elbánni, hiszen tudod )
