2007 Jan 14
Tegnap a Muvesz mozi -zartnak kikialtott - vetitesen mutatta be Bodis Kriszta fent nevezett cimu dokumentumfilmjet, az uri kozonseg nagy megilletodese kozepette, es a tundi-bundi, eselyegyenlosegileg leszerepelt ex-miniszter Levai Katalin semmitmondo frazisokkal teli bevezetoje utan.
A film arrol szol, hogy hogy egy kis faluban megtelepedo budapesti leszbikus kozosseg elmaganyosodott tagja es egy falubeli rossz hazassagban elo ciganyasszony egy idore konfliktusokkal tulzsufolt szerelmi, de mondhatnam inkabb azt, hogy erzekeny emberi kapcsolatba kerulnek egymassal.
A tenyleg nagyon szimpatikus es empatikus rendezonovel egyutt egy ideig hitegetetjuk magunkat a hollywoodi filmek kotelezo happyendjevel, de pontosan tudjuk, hogy az nem kovetkezhet be:
A pesti es a helyi holgy kozotti intellektualis, kulturalis es ezert HATALMI kulonbsegek tul nagyok, es ezek egy olyan banalis -es vegso soron becserelheto - joszag miatt, mint a szex, nem athidalhatok, es ennek vegso soron semmi koze ahhoz, hogy a kapcsolatuk tortenetesen homo- vagy heteroszexualis-e.
Igy legfeljebb a szereplok gondatlansagan csodalkozhatunk, hogy erzelmi hanyattatasaikat, es esendoseguket a nyilvanossagra biztak, es kicsit a rendezono moraljan gondolkodhatunk, hogy nem felt-e vajon, hogy a szembeotloen kiszolgaltatottabb szereplot, a magat feltunoen szepen es erzekenyen kifejezni tudo roma holgyet, a kapcsolat abszolut veszteset, a film teremtette nyilvanossag reven nem taszitja-e meg kilatastalanabb helyzetbe, abban a kornyezetben, ahol elnie adatott.
